Mi fán terem a szülő?

Egyre többször érzed úgy, hogy már szívesen babáznál? Bárhová nézel, szinte mindenhol kisgyermekes családokat látsz? Ha egyre gyakrabban foglalkoztat a családalapítás gondolata, de egyelőre még inkább azon aggódsz, hogy pároddal milyen szülővé válnátok, akkor érdemes minél többet beszélgetnetek egymással a témáról, és a család vagy az ismerősök tanácsait is meghallgatni.

A szülővé válás az egyik legszebb, de egyben a legnagyobb kivívás is az életben, így nem csoda, ha alaposan megfontoljátok pároddal együtt, megérettetek-e a gyermekvállalásra. Egy felelősségteljes ember élete legkomolyabb elhatározásaként kezeli ezt a témát. Így sokan halogatják is a babatervezést a karrierépítés, a függetlenséghez való ragaszkodás, az anyagi biztonság hiánya miatt – vagy éppen azért, mert még nem érzik magukat elég érettnek hozzá.

Az alábbiakban néhány tanáccsal szolgálunk, amelyek alapján átgondolhatjátok, elérkezett-e az idő ahhoz, hogy édesanyává, édesapává, azaz szülőkké váljatok.

Ragaszkodj hozzá! tippek

• Biztosan akadnak a környezetetekben olyan kisgyermekes családok, akik beavathatnak a szülővé válás rejtelmeibe titeket. Beszélgessetek az anyukátokkal, a párotok édesanyjával, vagy kérjetek tanácsot már gyermekes barátoktól! Mindenképp hasznos és megnyugtató lesz, ha többféle történetet hallotok a számotokra kedves emberektől.

• Fontos, hogy párotokkal reális képet kapjatok a szülői „hivatásról”, és az édesen mosolygó babákon túl a gyermekneveléssel együtt járó nehézségekkel is tisztában legyetek. Erre remek alkalom lehet, ha önkéntes bébiszitternek jelentkeztek családotok vagy barátaitok körében! Próbáljátok ki néhány órára, milyen gyerkőcökre vigyázni. Persze, ez még korántsem vetíti előre, hogy mi vár majd rátok a mindennapokban, de remek fokmérője lehet annak, mennyire álltok készen a családalapításra.

• Fejlesszétek önmagatokat! Mindenkinek van olyan gyerekkori élménye, amelyet rossz emlékként idéz fel, és esetleg negatív hatással volt az életére. Nézzetek szembe a múltatokkal, és a számotokra legmegfelelőbb módszerrel dolgozzátok fel a gyermekkorotokban szerzett fájdalmakat, traumákat. Ha testileg és lelkileg is harmóniába kerültök önmagatokkal, sokkal jobb és bensőségesebb kapcsolatot tudtok majd kialakítani születendő gyermeketekkel.

• Az állandó tudatosság mellett a legfontosabb azonban, hogy hallgassatok az ösztöneitekre, és bízzatok abban, hogy jó példát mutattok majd, és képesek lesztek mindent megadni a gyermeketek számára!