Most
tervezitek?

Úgy érzitek, hogy egy kisbabával együtt válna igazán kerekké számotokra a világ? Mindketten őszintén úgy gondoljátok, kapcsolatotok eljutott ahhoz a lépcsőfokhoz, hogy boldogan vállalnátok egy csöppség érkezését? A gyermekvállalás életünk egyik legnagyobb döntése, tele izgalmakkal, kihívásokkal és semmi máshoz nem hasonlítható szépségekkel. A nagy döntés meghozatala előtt azonban megannyi gondolat foglalkoztat minket: milyen lesz az, amikor már nem csak Ő és én vagyunk? Hogyan készíthetjük fel testüket-lelkünket és kapcsolatunkat a pici fogadására? Hogyan segíthetjük a teherbe esést?

A gondolat már megfogant?
Természetesen egy új élet megfoganása nem csak elhatározás kérdése, bizony előfordulhatnak nehézségek. Azonban, ha odafigyelünk testünkre, egészségünkre, rendszeresen mozgunk és betartunk néhány egyszerű táplálkozási tanácsot, a teherbe esés esélyeit is növelhetjük. 12 hónap sikertelen próbálkozás után viszont mindenképpen kérjük szakember segítségét az előrelépés reményében. 35 év felett pedig ne várjunk fél évnél többet a gyermekáldásra. A korszerű diagnosztikának köszönhetően könnyen kideríthető és orvosolható a sikertelenség oka. Ha pedig szükséges, meddőségi kezeléssel foglalkozó szakemberek közreműködésével javítható a próbálkozások hatékonysága. Ragaszkodj a vágyaidhoz, merj kérdezni kezelőorvosodtól!

Mindehhez szeretnénk iránymutatást adni Nektek az oldalunkon található információkkal, érdekességekkel és tippekkel. Közérthető formában sorakoztatjuk fel azokat a területeket és tényezőket, amelyekre leginkább érdemes figyelni, ha már babáznátok.

Hormonális terápia a megtermékenyülés érdekében

Ha több mint egy éve próbálkoztok, de nem jön a baba és alapos kivizsgálást követően a kezelőorvosotok szerint a hormonális kezelés lehet a továbblépés kulcsa, ne ijedjetek meg. Itt elolvashatjátok a leggyakoribb eljárások lényegét, hogy eloszlassuk a felesleges aggodalmakat.

A meddőség kezelésére leggyakrabban alkalmazott megoldás a hormonkezelés. Az erre a célra kifejlesztett készítmények a szervezetben természetes módon megtalálható hormonokhoz hasonlóan váltanak ki petesejtérést és ovulációt. Az egyik ilyen hormon a follikulus stimuláló hormon (FSH), amely fontos szerepet játszik az emberi termékenység és szaporodás folyamatában. A megfelelő FSH érték a nőknél a petefészkekben a petesejteket tartalmazó tüszők (follikulusok) növekedéséhez és fejlődéséhez járul hozzá, a férfiakban pedig a spermiumtermeléshez szükséges. A másik hormon pedig a luteinizáló hormon (LH), amely az FSH által előkészített tüszőt érleli tovább, majd kiváltja az ovulációt. A megfelelő FSH - LH arány tehát nagyfokú szerepet játszik az ovuláció létrejöttében és egy sikeres terhesség kialakulásában.

Ma már létezik a külön port és oldószer ampullákat tartalmazó készítmények mellett egyszerűen és kényelmesen alkalmazható pen, azaz előretöltött injekciós toll is. Miután kezelőorvosunk megmutatta az alkalmazandó készítmény helyes használatát, már csak arra kell ügyelnünk, hogy minden nap közel azonos időben adagoljuk.

Ragaszkodj hozzá! tippek:

Nem árt, ha egy nő tisztában van saját szervezete jelzéseivel. Ha kisbabát szeretnél, akkor ilyenek az ovuláció jelei is, amelyekre fokozottabb figyelmet kell fordítani a ciklus 14. és 16. napja között, hiszen ekkorra tehető a peteérés ideje:

  • Szúró fájdalom a petefészkekben
  • Áttetsző, tojásfehérjeszerű hüvelyváladék
  • Megemelkedett testhőmérséklet

Mindegy, hogy spontán vagy hormonkezelés által indukált ovulációról van szó, érdemes párotokkal a tüszőrepedés ideje alatt próbálkozni a babaprojekttel. Ha ovulációindukciós kezelésben részesültök, az is lehet, hogy kezelőorvosotok ultrahangvizsgálattal segít meghatározni, mikor következik be a tüszőrepedés, és ily módon terminált együttlét segítheti a fogantatást.

A felmerülő problémák függvényében más módon is létrejöhet megtermékenyülés orvosi segítséggel. Az alábbiakban a meddő párok kezelése során, a terhesség elősegítése érdekében alkalmazott eljárásokat járjuk körbe.

Intrauterin inszemináció (IUI)

Ebben az esetben úgy történik a megtermékenyítés, hogy az ovuláció idején egy finom katétert helyeznek a méhnyakon keresztül a méhbe, hogy az előkezelt spermiumokat közvetlenül a méhbe helyezzék.

Mesterséges megtermékenyítés

A mesterséges megtermékenyítési eljárások, más néven asszisztált reprodukciós technikák olyan orvosi beavatkozások, amelyek során az anyai és apai hímivarsejtekből szervezeten kívül hozzák létre a terhességet.

In vitro fertilizáció (IVF)
In vitro megtermékenyítésnek nevezzük azt az eljárást, amely során eltávolítják a petesejtet az ováriumból, majd laboratóriumi körülmények között, azaz „in vitro” termékenyítik meg. A beavatkozás végén a megtermékenyült petesejt vagy osztódó embrió kerül vissza szervezetbe. Talán kevesen tudják, hogy 1978-ban jött világra az első baba ezen eljárásnak köszönhetően, az orvostudomány fejlődésének hála pedig 2014-ig több mint 5 millió ember született az ily módon történő fogamzást követően.

Intra-citoplazmikus spermium injektálás (ICSI)
Az intra-citoplazmatikus spermium injekció során egy spermát injektálnak egyből a petesejt citoplazmájába a megtermékenyítés elősegítése céljából. Ezen eljárásnak köszönhetően jelentősen javul a fogamzás valószínűsége az alacsony spermiumkoncentrációjú férfiaknál.

Műtéti megoldások a mechanikai akadályok elhárítására

Vannak olyan párok, akiknél a kivizsgálások során nem találnak szervi problémát a szakemberek. Az ő esetükben célszerű feltárni, mik lehetnek a meddőség lelki okai. Ha ez sikerül, nagyobb eséllyel következik be a gyermekáldás. Sok pár esetében a hormonális egyensúly helyreállítása után tér vissza a fogamzóképesség. Azonban léteznek olyan betegségek a női meddőség hátterében, amelyek fizikailag nehezítik meg a petesejt megtermékenyülését vagy a beágyazódást, s csak az adott gátló tényező műtéti úton történő megoldása után van esély a teherbe esésre vagy további kezelésekre.

Vannak olyan nőgyógyászati problémák, amelyek fennállásakor először sebészi eljárás javasolt a teherbe esés elősegítése érdekében. A hüvelyt és a méhet érintő elváltozások vagy a petevezeték elzáródás ugyanis mechanikailag akadályozzák a sikeres fogantatást. Ezek a tényezők szerencsére könnyen kiszűrhetők a vizsgálatok során, és sebészi eljárás keretében többnyire jól kezelhetők. A férfiaknál az ondóvezeték elzáródása esetén lehet szükség mikrosebészeti eljárásra, az elzáródott szakasz kimetszésével.

Tudjuk jól, a legtöbb ember megriad a műtét szó hallatán. Azonban a modern eljárásoknak köszönhetően ezek a beavatkozások sok esetben csak pár apró bemetszést jelentenek. A laporoszkópos sebészi beavatkozások előnye a kisebb trauma, a kevesebb fájdalom és a rövidebb lábadozási időszak.

Ha a megtermékenyülést akadályozó szervi problémák - például a meddő nők 35%-át érintő endometriózis - áll a gyermekáldás útjába, akkor a műtétet követően jobb eséllyel következik be terhesség. Azonban vannak olyan esetek is, mint például mindkét petevezeték teljes elzáródása, amikor nem a sebészeti beavatkozás hoz megoldást, hanem a mesterséges megtermékenyítés.

A meddőség lehetséges okai

A sikeres teherbeesés számos tényezőtől függ. Számít az életkor, kiemelten fontos a testi-lelki egészség és nem elhanyagolható az intim együttlétek megfelelő gyakorisága sem. Kedveseddel úgy érzitek, mindenre odafigyeltetek, minden tőletek telhetőt megtettetek, mégsem érkezik a várva várt gyermekáldás? Ha a gondolat már megfogant, ragaszkodjatok vágyaitokhoz, és kérjétek bátran szakorvos segítségét, aki a kórtörténet és a szükséges vizsgálatok alapján kideríti, hogy mi állhat a sikertelenség hátterében és segít a hatékonyság javításában.

Általános és egyben elhamarkodott feltételezés, miszerint a meddőségért elsősorban a nők a felelősek. A valóságban a meddőségi esetek csupán egyharmada kapcsolódik egyértelműen a női félhez. A statisztikák alapján a problémák egyharmada a férfiakhoz kötődik, a fennmaradó egyharmad hátterében pedig a termékenységi tényezők különböző kombinációi állhatnak, amelyek mindkét félre vagy ismeretlen okokra is vonatkozhatnak. Az ismeretlen okok egyébként a meddőségi esetek mintegy húsz százalékát teszik ki. A szakemberek ezért sem győzik hangsúlyozni, hogy a meddőség egy pár közös felelőssége, közösen kell feltárni a problémákat, s azok alapján együttesen számításba venni, kipróbálni a különböző megoldási lehetőségeket. De először is vegyük sorba a leggyakoribb tényezőket, amelyek megakadályozhatnak benneteket abban, hogy kisbabátok legyen!

Hormonális eltérések

A nő oldalán

Peteérési rendellenességek:
A női eredetű meddőségi problémák 35%-át teszik ki az ovulációs zavarok. Ha nem ideális a luteinizáló hormon (LH) és a follikulus stimuláló hormon (FSH) szintje, az megzavarhatja az agy ovulációt szabályozó területének működését.

Policisztás ovárium szindróma (PCOS):
A meddőség igen gyakori oka, amely során a petefészkekben számos apró ciszta alakul ki, és nem történik valódi peteérés. Általában a cukoranyagcsere zavara is megfigyelhető. További tünetei közé tartozik a túlsúly és a férfias szőrzet is.

Magas prolaktin szint:
Bizonyos gyógyszerek vagy daganatos megbetegedések következtében megemelkedik a prolaktin nevű hormon a szervezetben, amely megakadályozza az ovulációt.

A férfi oldalán

Hímivarsejt-problémák:
Az alacsony számú és a nem megfelelő mozgékonyságú hímivarsejtek is okozhatnak meddőségi problémát.

Szervi rendellenességek

A nő oldalán

Endometriózis:
Gyógyíthatatlan, de kezelhető nőgyógyászati állapot, a reproduktív életkorú nők 6-10%-át érinti világszerte. Akkor fordul elő, ha a méhen belül normálisan megtalálható szövet méhen kívüli területeken is jelen van. A folyamat hegszövetet és összenövéseket eredményezhet és rendkívül fájdalmas menstruációval jár.

Petevezetékek szűkülete vagy elzáródása:
Nem átjárható petevezetők esetén, nem tud bejutni a megtermékenyített petesejt a méhbe. Az esetek nagy részében a probléma hátterében endometriózis, nemi úton terjedő betegség, kismedence gyulladás, vakbél vagy egyéb kismedencei műtét miatti hegesedés áll.

Miómák:
A miómák a méh jóindulatú daganatai, amelyek a méh izomrétegében alakulnak ki. A miómák igen lassan növekednek a méh falában vagy felszínén és kötőszövetből, valamint simaizomszövetből állnak. Méretük igen változó, lehetnek néhány milliméteresek, de akár a hasüreg jelentős részét is kitölthetik. A fogamzóképes korú nők 20-25%-át érintik, leggyakrabban a 35. életév után fejlődnek ki.

A férfi oldalán

Az ondóvezetékek elzáródása:
Ilyenkor akadályozott a hímivarsejtek szállítása és az ondó kilövellése.

Egyéb okok

Belgyógyászati betegségek:
Ide tartoznak a pajzsmirigy problémák és a cukorbetegség, amelyek felborítják a női hormonok működését, ezáltal a menstruációs ciklust, megnehezítve a teherbeesést.

További, az LH és FSH szinteket kedvezőtlenül befolyásoló endokrinológiai kórképek.

Rák:
A különböző daganatos megbetegedések és a kezelésük is vezethetnek meddőséghez.

Dohányzás, kábítószer és túlzott alkohol- valamint kávéfogyasztás:
A túlzásba vitt káros szenvedélyek mind negatívan befolyásolják a fogamzóképességet.

Stressz:
Ma már mindinkább bizonyított tény, hogy a feszített tempójú életmód és az abból fakadó kimerültség kedvezőtlenül hat a fogantatásra.

Azonban minden eset más és más, ezért elengedhetetlen egyeztetni orvosotokkal. A kórtörténet pontos megállapítása és a körültekintő meddőségi vizsgálat során ugyanis fény derülhet a meddőség okára, és ezáltal arra, hogy milyen lépéseket célszerű tenni a sikeres fogantatás érdekében.

Oldalunkon összeállítottuk Nektek a legszükségesebb tudnivalókat a meddőségi terápia során alkalmazott, legelterjedtebb módszerekről.

Tovább olvasok a sebészeti beavatkozásokról    Tovább olvasok a hormonkezelésről
Fogantatás

Az „igazi” az inkább egy döntés kérdése - Exkluzív páros interjú Csemer Boglárkával és Nagy Bálinttal

Fogantatás

Egy meg egy az lehet három! – Van megoldás, ha nem jön a baba!

Fogantatás

A kommunikáció szerepe a tartós párkapcsolatban

GYIK

A menstruáció egy rendkívül összetett, de természetes folyamat. A normális havi ciklus azt jelzi, hogy ezek a mechanizmusok problémamentesen történnek a női szervezetben és megfelelő a hormonális egészség. Általában 12-13 éves kortól 48-50 éves korig jellemző, hogy a nők menstruálnak, átlagosan 4-7 napig.

A normális menstruációs ciklus átlagosan 28 napig tart. 22 napnál rövidebb, vagy 34 napnál hosszabb ideig tartó menstruációs ciklus kapcsán érdemes felkeresni egy nőgyógyászt, hogy kiderüljön, mi okozhatja a jelentős eltérést. A menstruáció során havonta és naponta is változhat a vérzés intenzitása és színe is: a menzesz előtt a fehéres, sárgás, esetleg barnás váladék normális, míg az első két nap nagyobb mennyiségű élénkpiros, a napok múltával pedig rózsaszín, majd barnás váladék a természetes. Az átlagos vérvesztés a hüvelyen keresztül 30-50 ml (ez kb. 4 evőkanálnyi folyadék), ha azonban 80 ml feletti a vérvesztés, az már kóros és nőgyógyászhoz szükséges fordulni.

Az erős, fájdalmas menzesz nem természetes, jelezhet valamilyen egészségügyi problémát, akár endometriózis, mióma, hormonális probléma, daganatos megbetegedés, méhen kívüli terhesség, vagy véralvadási zavar is állhat a háttérben.

A szexuális együttlét során a spermiumok és a petesejt a petevezetékben találkoznak – a fogantatás során a spermium megtermékenyíti a petesejtet. A fogantatást követően a megtermékenyített petesejt (zigóta) 5-7 napon keresztül vándorol a méh felé, miközben folyamatosan osztódik. Amikor eléri a szedercsíra, majd a hólyagcsíra állapotot, a megtermékenyített petesejt blasztocitává alakul, miközben a méh felkészül a beágyazódásra. Nagyjából öt nap után megtörténik a beágyazódás, amely számos hormonális változást indít el a női szervezetben. Ilyenkor már sokan észlelnek bizonyos tüneteket, de ez nagyon személyfüggő. A szervezetben jelentősen megnő a hCG hormon (más nevén terhességi hormon), és gyakran tapasztalható alhasi fájdalom, amelyet gyakran összekevernek menstruációs alhasi görccsel.

Mivel a megtermékenyülés után megemelkedik a progeszteron szint, ez számos tünetet produkálhat: lelassulhat az emésztés, amely puffadást idézhet elő, illetve minimálisan ugyan, de gyakran megemelkedik a testhőmérséklet, akár hőemelkedésig is. Ezt tekintjük az egyik legegyértelműbb jelzésnek a beágyazódás után.

Gyakoriak a rosszullétek, különösen a terhesség 4-5. hetében, emellett előfordulhat pecsételő vérzés is, amit a korai terhességi faktor hormon (EPF) idézhet elő. Mindez az esetek többségében néhány napig, maximum egy hétig tarthat. Ugyancsak előfordulhat görcsölés, derékfájás. A beágyazódás tünete lehet a méhnyak változása is: sűrű, gumiszerű, vagy áttetsző lesz. Gyakori tünet a mellérzékenység, amelyet a hCG, az ösztrogén és a progeszteron hormonok megemelkedésével magyarázható. A megemelkedett hormonszint miatt pedig teljesen normális a hangulatingadozás is, meg se próbáld megérteni, miért vagy az egyik pillanatban a fellegekben, a másikban pedig egymás után használod el a papírzsebkendőket.

A sikeres fogantatás számos faktortól függ, elég csak az életkorra, az életmódra, hormonális, mentális és fizikai tényezőkre gondolni. Férfiaknál kémiai és fizikai hatások (dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás, gyógyszerek), pszichés, genetikai és hormonális okok vagy gyulladás járulhat hozzá a nemzőképesség zavarához. A felnőttkori fültőmirigy-gyulladás (mumpsz) szövődményeként például heregyulladás alakulhat ki.[1]

Nők körében számos olyan betegség van, amely nehezíti a fogantatást.[2] A petevezető betegségei, illetve a méh rendellenességei mind hozzájárulhatnak a meddőséghez. Az endometriózis, a PCOS, a mióma, a polipok is megnehezíthetik az embrió megtapadását és a magzat kihordását. Fontos, hogy ezeket a betegségeket mielőbb diagnosztizáljuk, hogy időben elindulhasson a személyre szabott terápia, amely elősegítheti a sikeres teherbe esést is. Vannak olyan krónikus betegségek is, mint az epilepszia, a cukorbetegség, magas vérnyomás, pajzsmirigy-, máj-, veserendellenesség, szív- és érrendszeri, illetve daganatos megbetegedések, amelyek nehezíthetik a gyermekvállalást.

A családtervezésben a megfelelő testsúlynak is szerepe van: a felesleges kilók hatással vannak a hormonháztartásra, megzavarhatják a menstruációs ciklust, ez pedig negatívan hathat a termékenységre.

Fontos odafigyelni a fogak állapotára is. Egyes fogágybetegségek[3] miatt ugyanis megemelkedik a szervezetben a vér gyulladásos markereinek értéke, ez pedig hátráltathatja a teherbe esést, vagy akár vetéléshez vezethet.

[1] https://semmelweis.hu/arc/ellatas/meddoseg/ferfi_meddoseg/

[2] https://ragaszkodjhozza.hu/fogantatas-meddosegi-kezelesek#a_meddoseg_okai

[3] https://www.webbeteg.hu/cikkek/fogaszat/25218/szajhigienia-es-termekenyseg-osszefuggesei

A szakorvosok véleménye szerint, ha egy nő 35 éves kora előtt egy évnyi próbálkozás után, 35 éves kor felett pedig fél éven belül nem fogan meg a baba, annak ellenére, hogy rendszeresen és megfelelő időben él szexuális életet párjával, teherbeesési nehezítettségről beszélhetünk. Érdemes mielőbb meddőségi specialistához fordulni pároddal együtt, hogy mielőbb megkezdődhessen a női és a férfi oldal kivizsgálása is.

Az orvostudomány fejlődésének köszönhetően ma már számos lehetőség közül választhatnak a párok, ha meddőséggel állnak szemben. A gyermekre vágyó párok csaknem 90 százalékánál gyógyszeres, sebészeti beavatkozás vagy mesterséges megtermékenyítés segíthet a családdá válás útján. Utóbbi esetében, az asszisztált reprodukciónál is többféle lehetőség közül lehet választani attól függően, hogyan dönt a szakorvos, és a pár melyik tagjánál találtak valamilyen rendellenességet.

Az intrauterin inszemináció során az ovulációkor spermiumot fecskendeznek be a méhüregbe. Az in vitro fertilizáció (ismertebb nevén lombikprogram) egy, a szervezeten kívüli eljárás: a korábban leadott spermiummal laboratóriumi körülmények között megtermékenyítik a leszívott petesejtet, amelyet 2-5 nap után a méhbe helyeznek.

Az Intra-citoplazmatikus spermium injektálás során pedig közvetlenül a petesejtbe juttatnak hímivarsejtet.

Amennyiben egy pár rendszeresen él szexuális életet, mégis késik a gyermekáldás, javasolt mielőbb meddőségi specialistát vagy reproduktív endokrinológust felkeresni. Ha a pár hölgy tagja 35 évnél fiatalabb, egy évnyi próbálkozás után, 35 év felett pedig félévnyi sikertelen próbálkozás után érdemes bejelentkezni konzultációra.

Az első beszélgetésen szóba kerülnek egyéni és családban előforduló betegségek, gyógyszerszedési szokások, a menstruáció, tehát minden olyan információ, amely segítséget nyújt abban, hogy kiderüljön, orvosi segítségre van-e szükség a fogantatás érdekében. Előfordulhat, hogy szükség lesz nőgyógyászati és andrológiai, genetikai-, immunológiai és endokrinológiai vizsgálatokra. Emellett vérvételre, hormonvizsgálatra, spermaanalízisre, ciklusdiagnosztikára, ultrahangos és akár MR-vizsgálatra is. A szakember egyéntől függően rendelheti el a különböző vizsgálatokat a pontos diagnózis felállításához. A meddőség hátterében 40 százalékban női, 40 százalékban férfi tényezőket, 20 százalékban pedig közös okokat találnak, vagy nem tudják diagnosztizálni a meddőséget kiváltó problémát. Előfordul olyan eset is, amikor a vizsgálatok egyik oldalról sem mutatnak ki szervi vagy hormonális rendellenességet, mégsem sikerül a fogantatás. Ekkor beszélhetünk ismeretlen eredetű meddőségről.

A megtermékenyülés sajnos nemcsak a rendszeres szexuális élettől függ, hanem szerepet játszik benne az életkor és számos egészségügyi probléma is. Elég csak hormonális, mentális okokra, illetve betegségekre gondolni. Ugyanakkor gyakran megfeledkezünk arról, hogy az életmódunk, a megfelelő vitaminpótlás, a táplálkozásunk és a mozgáshoz fűződő viszonyunk visszahat a test működésére, amely a fogantatást is befolyásolja.

A súlyfelesleg például nemcsak a krónikus betegségek kialakulásában játszik szerepet, hanem hatással van a női és a férfi termékenységre is. Az elhízás befolyásolhatja a hormonháztartást, megzavarhatja a menstruációs ciklust is. A testsúly 5-10 százalékos leadásával jelentősen lehet növelni a teherbeesés esélyét, hatékonyabb lehet akár egy meddőségi kezelés is. Ugyanakkor fontos, hogy egészséges diétával vagy életmódváltással érjük el a súlyvesztést: a teljes kiőrlésű gabona, zöldségek, gyümölcsök, alacsony zsírtartalmú ételek támogatják legjobban a célok elérését. Növeljük a rostokat[1] és csökkentsük a szénhidrátokat[2] étkezésünkben.

A termékenység sikerességében nagy szerepet játszik a mentális egészség is. A túl magas stresszszint például megváltoztathatja a hormonok szintjét, ezért fontos megtalálni azt a módszert, amely segít a stressz és a szorongás oldásában.

A mozgás ebben a helyzetben is jó választás lehet: már a mindennapi séta is hozzájárulhat a mozgásszegény életmód leszámolásához, a jóga például még a lelkünknek is jót tehet.

[1] https://www.hazipatika.com/taplalkozas/anyagcsere/cikkek/a_rostok_szerepe_a_taplalkozasban

[2]https://www.hazipatika.com/taplalkozas/egeszseg_es_gasztronomia/cikkek/a_legegeszsegesebb_szenhidratforrasok

A meddőség kezelésére leggyakrabban alkalmazott megoldás a hormonkezelés. Az erre a célra kifejlesztett készítmények a szervezetben természetes módon megtalálható hormonokhoz hasonlóan váltanak ki petesejtérést és ovulációt. Az egyik ilyen hormon a follikulus stimuláló hormon (FSH), amely fontos szerepet játszik az emberi termékenység és szaporodás folyamatában. A megfelelő FSH érték a nőknél a petefészkekben a petesejteket tartalmazó tüszők (follikulusok) növekedéséhez és fejlődéséhez járul hozzá, a férfiakban pedig a spermiumtermeléshez szükséges. A másik hormon pedig a luteinizáló hormon (LH), amely az FSH által előkészített tüszőt érleli tovább, majd kiváltja az ovulációt.

A megfelelő FSH - LH arány tehát nagyfokú szerepet játszik az ovuláció létrejöttében és egy sikeres terhesség kialakulásában. Ma már létezik a külön port és oldószer ampullákat tartalmazó készítmények mellett egyszerűen és kényelmesen alkalmazható pen, azaz előretöltött injekciós toll is. Miután kezelőorvosunk megmutatta az alkalmazandó készítmény helyes használatát, már csak arra kell ügyelnünk, hogy minden nap közel azonos időben adagoljuk.