Minden fejben dől el?
Kedveseddel úgy érzitek, kapcsolatotok megérett arra, hogy közösen vállaljatok felelősséget egy gyermekért. A rokonok, barátok, de még a szomszédok is egyre gyakrabban érdeklődnek a trónörökös érkezése felől. A gólya azonban csak nem érkezik… Ez pedig rányomja bélyegét mindkettőtök hangulatára. Ilyenkor a legrosszabb, ha hagyjátok magatokat belesodródni egy negatív spirálba. Mentális egészségetekre való odafigyeléssel azonban sokat javíthattok közérzeteteken!
Aki hosszú ideje stabil párkapcsolatban él, mégsincs gyermeke, arra a környezete egy idő után hajlamos rosszallóan, vagy legalábbis meg nem értéssel tekinteni. S valóban, a gyermekvállalás a társadalom részéről egyfajta normatív elvárásként jelenik meg, ez pedig óhatatlanul is negatív hatással lehet a párokra, szorongást válthat ki mindkét félből. Nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogy a stressz, a szorongás és a lehangoltság önmagában meddőséghez vezet, de a szakemberek ma már egyetértenek abban, hogy erőteljesen hozzájárulhat a sikertelen fogantatáshoz az, ha lelkileg nem vagyunk rendben.[1]
Ha ti is azok közé tartoztok, akik kétségbeesetten próbálkoznak, de nem fogan meg a baba, először is álljatok meg, és gondoljátok át helyzeteteket higgadtan. A meddőségi szakértők szerint elsősorban az életkor meghatározó. 35 éves kor alatt akkor szükségszerű orvoshoz fordulni, ha egy év védekezés nélküli intim együttlét után sem sikerült a teherbe esés. 35 év felett fél éves próbálkozás után érdemes szakemberhez fordulni, míg 40 éves kortól már a gyermekvállalás gondolatával egy időben ajánlott konzultálni nőgyógyászunkkal. A mentális egészségünkre odafigyelni viszont kortól függetlenül ajánlott. Sőt, fontosabb, mint gondolnánk! Mindegy, hány évesek vagyunk, testünk mellett lelkünk egészségére sem árt fokozottabban ügyelnünk.
Sajnos mi magyarok hajlamosak vagyunk a depresszióra, a felnőtt lakosság 10,5 százaléka vallja magát depressziósnak, többen, mint bármelyik EU tagállamban.[2] Ezért, függetlenül attól, hogy mikor tervezitek a babát, próbáljatok meg tudatosan tenni a lelki életetek egyensúlyáért! Ebben egymást is tudjátok segíteni, de ha úgy érzitek, hogy az adott helyzetben ez már kevésnek bizonyul, érdemes szakorvoshoz fordulni.
[1]Szigeti F. Judit-Konkoly Thege Barna: A meddőség pszichológiai aspektusai: Szakirodalmi áttekintés, Magyar Pszichológiai Szemle, 2012, 67. 3. 561–580.