Mi rejlik a rózsaszín köd mögött?

A rózsaszín köd. Így nevezi a köznyelv azt a jelenséget, amit egyszerűen csak szerelemnek hívunk. Megélni mindezt magától értetődő, de hogy pontosan mi zajlik le ilyenkor testünkben, az már egy fogósabb kérdés. Ahogyan az is, mi marad utána?

Teljesen megváltoznak a gondolataid és csak Ő körülötte forognak… pillangók repdesnek a hasadban és folyton csak VELE akarsz lenni… hevesen ver a szíved… Bizonyára már te is átéltél ehhez hasonló, megmagyarázhatatlan érzéseket. De vajon milyen bennünk zajló folyamatok ejtenek rabul minket kapcsolatunk hajnalán? Biológiai megközelítésből nézve különböző hormonok okozzák ezt a fellegekbe emelő állapotot. A ragaszkodás vagy éppen a szerelem szubsztanciájaként is emlegetett fenil-etil-amin felelős az olyan kezdeti tünetekért, mint a pirulás, a heves szívdobogás vagy a tenyér izzadása. A másik „szerelemhormon” az oxitocin, mely a testi közelség igényét, a kötődést és a gyengédséget ébreszti fel bennünk. És el is érkeztük a rózsaszín ködhöz, a „boldogsághormon”-hoz. A kémiai folyamatok összjátékának csúcspontjaként ugyanis sok-sok endorfin termelődik testünkben.

Kutatók állítják, a szerelem kémiája körülbelül két évig tart, addig termeli testünk a „rózsaszín ködért” felelős hormonokat. Sok kapcsolat kerül ebben a szakaszban válságba, hiszen vannak, akik nem tudnak megbirkózni azzal, hogy másképpen tekintenek párjukra, már nem lángol úgy a szerelem, mint rég, „valami megváltozott”. Azonban nem törvényszerű, hogy a hormonok csökkenésével szakítsunk kedvesünkkel.

Ragaszkodj hozzá! tippek:

• Ha tisztában vagyunk a szerelem biokémiai hátterével, könnyebb elfogadni a változást: a szerelem nem vész el, csak átalakul.
• Sokan félünk a változástól. Azonban, ha úgy tekintünk minden új helyzetre, mint valami jó kezdetére, saját helyzetünket könnyítjük meg.
• Tudatosítsuk magunkban, hogy a viharos szenvedély elmúltával valami egészen más veszi kezdetét: kapcsolatotokat immáron a mély szeretet és ragaszkodás határozza meg.