(Nagy)szülői nyomás I.: „Én már úgy szeretnék egy kisunokát”

Olyan régóta vagytok együtt, mikor szeretnétek már kisbabát? Hogy áll a babaprojekt? Nem gondolkodtatok még a családalapításon? Bizonyára számotokra is ismerősek ezek a kérdések. A szülők, nagyszülők mindennél jobban vágynak unokára, dédunokára, így még attól sem riadnak vissza, hogy cuki babaruhákat mutogassanak nektek a szupermarketben. Pedig a dolog hátterében egész más áll, mint az elhatározás hiánya.

Sok pár sajnos hiába próbálkozik, nem következik be a vágyott gyermekáldás. Ilyenkor a szülők, nagyszülők folytonos faggatózása és a célozgatások a segítő szándék ellenére is komoly érzelmi nyomást okozhatnak. A kettőtöket érintő nehézségekről nem szívesen beszéltek, mert kellemetlennek tartjátok, vagy, mert nem szeretnétek, ha családtagjaitok túlzottan aggódnának értetek. Ráadásul ti is egyre elkeseredettebbek vagytok a folyamatos sikertelenség miatt, így kevésbé toleráljátok az érdeklődést. Ám ebben a helyzetben talán mégis érdemesebb leülni velük és nyíltan megbeszélni a helyzetet. Ha a szülők megértik, hogy nem az elhatározással van a probléma, és ha tudják, hogy nagyon sok pár küzd világszerte fogantatási nehézséggel, tapintatosabbak lesznek és nem hozzák fel hónapról hónapra a témát. Ez pedig nemcsak a mindennapokra lehet pozitív hatással. A támogató légkörnek köszönhetően ti is nyugodtabbak lesztek, megszűnik a folyamatos lelki nyomás, amely pozitív hatással lehet a fogantatásra is.

A babaprojektben az egyik legfontosabb tényező a nyugalom, kiegyensúlyozottság. Néha egy őszinte beszélgetés szükséges ahhoz, hogy ez a nyugalom létrejöhessen. A szülők, nagyszülők mindig a legjobbat akarják, ám gyakran azzal teszik a legjobbat, ha a háttérből drukkolnak az unoka vagy dédunoka érkezéséért.

További információkat olvashattok a kattintás után arról, hogy mi mindennel segíthetitek a fogantatást!