Tabuk nélkül a férfimeddőségről – Az andrológus segít! V. rész

Létezik olyan, hogy férfimeddőség? Ki az az andrológus? És hogy néz ki egy andrológiai szakvizsgálat? Egyáltalán, miért kell a férfiaknak is szakorvoshoz fordulniuk? Cikksorozatunk utolsó részében Dr. Kopa Zsolt andrológus, a Magyar Andrológiai Társaság elnöke arról beszél, hogy mi a teendő a daganatos megbetegedések előtt, ha szeretnénk még gyermeket vállalni.

Az elmúlt hónapok során több íráson keresztül foglalkoztunk a férfimeddőséggel, bízva abban, hogy hozzájárulunk ahhoz, hogy kevésbé számítson tabunak e téma, s mind többen merjenek foglalkozni vele, beszélni erről a problémáról, amellyel küzdenek. Az alapfogalmak tisztázása, a lehetséges szervi okok megnevezése, az andrológiai szakvizsgálat menetének ismertetése, illetve a kezelési lehetőségek bemutatása után legutóbb a férfimeddőség lelki okaival foglalkoztunk. Az andrológus szakértővel készült sorozatunk utolsó fejezetében pedig a daganatos megbetegedések és a meddőség kapcsolatáról írunk, hiszen sajnos mind a nők, mind a férfiak esetében léteznek olyan rákos megbetegedések, amelyek kezelése káros hatással lehet a reprodukciós szervek működésére – azonban vannak olyan eljárások, amelyek segítségével szülővé válhatnak az érintettek a kezeléseket követően is.

Daganatos terápia előtt mit tehetünk?

„A különféle daganatos betegségek, illetve azok kezelése is káros hatással lehet a nemzőképességre, így az ún. fertilitási prezervációs protokoll az andrológia szerves része. Ez azt jelenti, hogy a kezelések megkezdése előtt a páciens ondómintáját megvizsgáljuk, s ha nemzőképes, mélyfagyasztva tároljuk azt. Súlyos nemzőképesség-zavar esetén műtéti spermiumnyerésre is van lehetőség. Ez a hererák esetében is így van: a korábbi gyakorlattal szemben, - amikor már aznap megműtötték az illetőt, amikor igazolták a daganatot - ma már elsődleges, hogy megvizsgáljuk a nemzőképességet és azt prezerváljuk” – árulta el Dr. Kopa Zsolt.

Azonban a nőknél is ugyanilyen fontos a termékenység megőrzése a különböző rákos megbetegedések esetén, tehát nemcsak petefészekrák, hanem mellrák és limfoma esetében is. A hölgyek esetében is rendelkezésre áll ma már általában 2-3 hét, hogy elvégezzék a fertilitási prezervációs eljárást, azaz a petesejt vagy embrio fagyasztását, hogy a későbbiekben, leküzdve a betegséget, édesanyává válhassanak.