Tik-tak: hogyan ketyeg a biológiai óránk?
2021. július 6.
Hajlamosak vagyunk elfeledni azt, hogy az idő múlása sajnos sok mindennek nem kedvez, így a családalapítást sem célszerű elodázni. A tudatos családtervezés során megannyi szempontot érdemes figyelembe venni, beleértve saját biológiai óránkat is, amely a tévhittel ellentétben nemcsak a nők esetében, hanem a férfiaknál is ketyeg. De mégis, mi az a biológiai óra és milyen változásokat hoz a szervezetünkben?
Kitolódó gyermekvállalás
Európában a legtöbb anya átlagosan közel 30 évesen ad életet első gyermekének a legutóbbi felmérések szerint.[1] Magyarországon sem más a helyzet, az adatok azt mutatják, hogy a 2010-es évek eleje óta emelkedik az átlagéletkor, amikor a magyar nők gyermeket vállalnak: 2010-ben 29,8 év volt és 2017-ig 30,3 évre növekedett, azóta ezen érték körül stagnál.[2] Egy korábbi felmérés arra is rávilágított, hogy a 35 éves és annál idősebb nők gyakrabban vállalnak gyermeket, mint régebben.[3] A KSH friss adatai egyébként bizakodásra adnak okot, ugyanis a tavalyi évben 92 233 gyermek jött világra, ami 3,4%-kal több az előző, 2019. évi születésszámnál.[4]
Mi rejlik a háttérben?
Bár az anyaság a legtöbb nő életében a legfontosabb és legvágyottabb szerepek egyike, a gyermekvállalás mégis sokszor háttérbe szorulhat a társadalmi és gazdasági körülmények változása miatt vagy az egyéni karriercélok mellett. A gyermekvállalás tehát sokszor nagyon sok mindentől függ: nem elég megtalálni azt a párt, akivel közös jövőben gondolkodunk, akivel együtt tervezhetünk, és nemcsak életkortól, hanem életmódtól, élethelyzettől, egészségügyi állapottól, de még a lakhatási és gazdasági háttértől is függ, ki mikor alapít családot. Tény azonban, hogy az életkor és a szervezet működése sok mindent meghatároz.
Mióta ketyeg a biológiai óra?
Rettegett szópár, amelyet gyakran mondogatnak azoknak a nőknek, akik még nem szültek gyermeket. „Vigyázz, mert neked is ketyeg a biológiai órád, te sem leszel fiatalabb!” – harsogják amolyan jó tanácsként, bele sem gondolva abba, milyen sebeket tépnek fel egy-egy ilyen „baráti kijelentéssel”. Maga a kifejezés nem is olyan régi, hiszen 1978-ban Richard Cohen[5], a markáns véleménycikkeiről ismert újságíró a Washington Post[6] hasábjain használta először a biológiai óra szóösszetételt. Cikkében olyan nőkről elmélkedett, akik a termékenyebb éveikben inkább karrierjük építésével foglalkoznak gyermeknevelés helyett. A „Ketyeg a karrierista nő órája” című művében írta azt, hogy azokat a nőket kísérti egy képzeletbeli óra ketyegése, akik a munkát választották a család helyett. Ahogy terjedt a fogalom, és egyre többen foglalkoztak a témával a csökkenő gyermekszületések árnyékában, egyre nagyobb súly nehezedett a nőkre. A kérdés azonban nem csak azokat érinti, akik a karrierjükre fókuszáltak, hiszen ahogy láthattuk, számos ok állhat annak hátterében, miért nem vállal egy pár gyermeket.
De valóban létezik biológiai órája a testünknek, vagy ez is csak egy társadalmi nyomás?
Szervezetünket ciklusok szabályozzák
Minden sejtünknek, szövetünknek, szervünknek van egy biológiai órája[7], egy természetes ciklusa, amely szabályozza a mindennapi funkciókat, az anyagcserétől az alvási ciklusokig. Alice G. Walton, az egészségügy, a pszichológia és az idegtudományok területén jártas újságírónő[8] szerint a test órája nemcsak az alvásért és az ébrenlétért felelős, hanem például az éhség, a mentális éberség, a hangulat, a stressz, a szívműködés és az immunitás is eszerint működik.[9] A biológiai órát mégis, leggyakrabban a gyermekvállalással kapcsolatban emlegetik. Tény, hogy a petesejtek és a spermiumok száma, illetve minősége az életkor haladtával csökken, ez pedig jelentősen befolyásolja a termékenység sikerességét. Bár nincs egyetértés abban, mikor nevezhető egy nő termékenynek[10], a statisztikák többsége szerint a húszas évek eleje egy nő életében a csúcspont a gyermekáldás szempontjából, 32 éves kor után az esély csökken, 37 éves kor után pedig jelentősen romlanak a teherbe esési esélyek. Ennek az az oka, hogy az idő előrehaladtával csökken a petesejtek mennyisége, illetve egészségi állapota, és csökken a reproduktív hormonok szintje is.[11]
És mi a helyzet a férfiakkal?
Azt gondolnánk, csak a termékenységgel kapcsolatban és csak a nőknek van belső órája. Ez nem így van, ugyanis a férfiakat is érinti ez a kérdés, őket sem kíméli az idő vasfoga. Már mi is foglalkoztunk a témával, mi minden befolyásolja egy férfi termékenységét, hogyan ketyeg az ő biológiai órájuk. A kutatások[12] pedig azt mutatják, hogy a férfiak szervezetében is korábban kezdődnek meg a változások, mint tapasztalható volt ez mondjuk évtizedekkel ezelőtt. Míg a korábbi generációk akár az ötvenes éveikben is nemzőképesek voltak, egy mai átlagos huszonévesnek már a kritikus szint közelében van a spermiumszáma. Mi lehet az oka? Sok függ az életmódtól, a környezeti hatásoktól. A szakember szerint a fejlett világ országaiban valós probléma a csökkenő születésszám és a férfiak nemzőképessége is drasztikusan csökken, míg a fejlődő országokban tovább maradnak potensek. Civilizációs probléma, hogy a fejlett országokban, mint például az Egyesült Államokban, az Európai Unióban vagy a Távol-Keleten a negyedére zuhant néhány évtized alatt a férfi lakosság spermiumainak száma, míg Afrika legelmaradottabb régióiban jobb a spermakép és a nemzőképesség.
Ej, ráérünk arra még! Vagy mégsem?
A termékenységet számos dolog befolyásolhatja negatívan, a mozgásszegény életmódtól kezdve a káros szenvedélyekig. Dr. Vesztergom Dóra reproduktív endokrinológus, meddőségi specialista szerint azonban a legnagyobb probléma egyértelműen a gyermekvállalás idejének kitolódása. A szakember hangsúlyozza, hogy a meddőséggel küzdő párok felénél részben vagy gyakran egészében a férfiak felelősek a gyermekáldás elmaradásáért.[13] Nem szabad hát figyelmen kívül hagyni a kort, amennyiben gyermeket szeretnétek!
Ragaszkodj hozzá! tippek
- Ha egy pár hölgy tagja 35 éven aluli, és megfelelő időben, valamint rendszeresen élnek szexuális életet, akkor csak egy évnyi sikertelen próbálkozás után, míg ha a hölgy 35 év feletti, már fél év sikertelen próbálkozást követően javasolt szakember felkeresése, hogy mielőbb kiderülhessen, mi állhat a probléma hátterében, és célzott kezeléssel sikerüljön elérni, hogy megfoganjon a baba.
- Nőgyógyász és andrológus segíthet abban, hogy kiderüljön, milyen állapotban vannak az úgynevezett reproduktív szervek. Speciális labor- és fizikális vizsgálatok segíthetnek abban, hogy megtudjátok, mekkora esély van a teherbe esésre.
- Nem az életkor az egyetlen tényező, amely befolyásolja a termékenységet, hiszen a genetikai hajlam és az életmód is jelentős szerepet játszik a gyermekáldásban. A túlsúly, a stressz, a dohányzás, a túlzott alkoholfogyasztás, illetve az elfogyasztott ételek és italok minősége is hatással van a termékenységre. Figyeljetek tehát jobban oda magatokra és arra, ahogyan éltek, amiket fogyasztotok – ha kisbabát szeretnétek! Ugyanakkor az életkort is érdemes figyelembe venni, ha a családalapítás fontos téma kettőtök közös életében. Hiszen az egészséges életmód és jó genetika ellenére is sajnálatos módon 40 felett nagyon alacsony már annak az esélye, hogy valaki spontán teherbe essen, és a szakmai protokoll része, hogy 45 év felett a társadalombiztosítás már nem támogatja a lombikkezelést sem, mivel 10 kezelésből átlagosan egy gyermek születik meg.[14]
[1] https://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php?title=Fertility_statistics
[2] https://www.penzcentrum.hu/karrier/20210302/ezen-mulhat-hogy-szuletik-e-eleg-gyermek-a-kovetkezo-evekben-magyarorszagon-1111626
[3] https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/nepmozg/nepmoz16.pdf
[4] https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/gyor/nep/nep2012.html
[5] https://en.wikipedia.org/wiki/Richard_Cohen_(columnist)
[6] https://modernfertility.com/blog/biological-clock-fertility/
[7] https://www.healthline.com/health/biological-clock-women#signs-of-infertility
[8] https://www.alicegwalton.com/
[9] https://modernfertility.com/blog/biological-clock-fertility/
[10] https://www.healthline.com/health/biological-clock-women#signs-of-infertility
[11] https://kepmas.hu/hu/dr-vesztergom-dora-a-petefeszek-nem-botoxolhato
[12]https://www.hazipatika.com/napi_egeszseg/az_orvos_is_ember/cikkek/egy_egeszseges_ferfit_is_erhet_meglepetes/20200806093001
[13] https://www.youtube.com/watch?v=EgyXEjuReDk&t=2s
[14] https://kepmas.hu/hu/dr-vesztergom-dora-a-petefeszek-nem-botoxolhato