Nőgyógyászati betegségek - Tünetek, diagnózis és kezelés
2021. június 17.
Rendszertelen vagy éppen borzasztóan fáj, ha megjön a menstruációd? Gyakran szedsz össze húgyúti fertőzést? Sokszor érzed azt, hogy pisilned kell, pedig nem is ittál annyi folyadékot? Lehet, hogy komolyabb problémával állsz szemben, mint gondolnád. Azonban ne ess kétségbe, mi útmutatást nyújtunk a leggyakoribb nőgyógyászati betegségekkel kapcsolatban: ismertetjük, hogy melyek ezek, milyen tünetekkel járnak, s hogy mikor érdemes orvoshoz fordulnod, továbbá mit tehetsz a tünetek enyhítése érdekében!
Valami nincs rendben „odalenn”
Noha a szabálytalan ciklus vagy a havi menstruációval járó szörnyen fájdalmas görcsök gyakoriak lehetnek, korántsem biztos, hogy ezek normálisak és természetesnek kell vennünk azokat...[1] Ahogyan korábban már írtunk róla, sok nő hiszi azt például, hogy a borzasztó menstruációs fájdalom életük velejárója, fogukat összeszorítva el kell viselniük a pokoli kínokat. Persze jól tudjuk, hogy minden nő szervezete más és más: van, aki egészen könnyedén veszi azokat a bizonyos „nehezebb napokat” és legfeljebb némi kényelmetlenséget érez, míg mások olyankor legszívesebben ki sem mozdulnának a lakásból, szinte fizikai rosszullétet éreznek. Mi arra szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy ha bárki bármilyen szokatlant, vagy hevesebb fájdalmat tapasztal a menstruáció során, esetleg a szexuális együttlét közben, akkor haladéktalanul keresse fel nőgyógyászát!
Az alábbiakban összeszedtük a leggyakoribb nőgyógyászati betegségeket, azok tüneteit és kezelési lehetőségeit. Jelen írásunkban a női szerveket érintő daganatos megbetegedésekre nem térünk ki.
A leggyakoribb nőgyógyászati betegségek[2]
Endometriózis
- Mi ez a betegség? Már többször is foglalkoztunk az endometriózissal itt, a Ragaszkodj hozzá! oldalon, de most összefoglaljuk a lényegét. A betegség során a méhet belülről borító nyálkahártya, latinul „endometrium”, a méh üregén kívül is megtalálható. Leggyakrabban a petefészkekben vagy a kismedencét bélelő szövetekben, a hashártyában. Ritkán, de előfordulhat az ízületben, a csontban, a tüdőben és az agyban. A ciklus során a nyálkahártya megvastagszik, így készülve fel a petesejt beágyazódására. Ha ez nem történik meg, a nyálkahártya lelökődik és a menstruációs vérzéssel távozik. Ha azonban a méh nyálkahártyája a méhüregen kívüli területre kerül, nem képes „kiürülni” a szervezetből. A méhen kívül megtalálható endometrium ugyanúgy viselkedik, mint a méhen belül, azaz menstruáció során megduzzad és vérzik, viszont ez a vér nem tud hová távozni. Az endometriális szövet felszaporodik, és rendkívül erős fájdalommal járó gyulladásokat, csomókat, cisztákat okozhat.[3] A folyamat hegesedéshez, a szövetek összenövéséhez vezethet, ami a teherbe esési esélyeket negatívan befolyásolhatja.[4]
- Milyen tünetekkel jár ez a nőgyógyászati betegség? Ha a menstruáció során tapasztalt szörnyű fájdalom kiterjed az egész medencére és a hát alsó szakaszára is, valamint a ciklusok között sem enyhül, netán a fizikai igénybevétel vagy szexuális együttlét közben fokozódik, kezdjünk gyanakodni: e tünetek endometriózisra utalhatnak.[5]
- Milyen kezelések léteznek? Sajnos egyelőre nem létezik gyógymód erre a nőgyógyászati betegségre, azonban számos olyan kezelési mód ismert, mely hozzájárulhat az életminőség javulásához:
- Gyógyszeres kezelések: gyulladáscsökkentők, fájdalomcsillapítók
- Hormonkezelés:hormonális fogamzásgátlók, progesztagének, anti-progesztagének, GnRH agonisták vagy aromatáz inhibitorok[6]
- Műtét: laparoszkópiás vagy laparotómiás műtét, mely során eltávolítják az endometriózisos szövetet. Amennyiben egy nő nem kíván több gyermeket vállalni és az előzetes kezelés nem segített, felmerülhet a petefészkek eltávolítása a méh eltávolításával (hiszterektómia) vagy anélkül. Azonban a petefészkek eltávolítása radikális megoldás, mivel úgynevezett sebészetileg előidézett menopauzát okoz, az arra jellemző mellékhatásokkal. Fontos tudni, hogy a hiszterektómia önmagában nem mindig oldja meg a problémát, mivel az esetek többségében marad endometriózisos szövet a hashártya mögötti (retroperitoneális) térben, így a fájdalmas tünetek fennmaradnak.[7]
Mióma
- Mi ez a betegség? A mióma tulajdonképpen egy egyszerű sejtburjánzás, jóindulatú daganat, amely leggyakrabban a méh simaizomszövetén keletkezik. A fogamzóképes korú nők 25 százalékát érinti. A leggyakrabban a 35. életév után fejlődik ki. Kialakulásában számos tényező szerepet játszhat, az elhízástól és magas vérnyomástól kezdve a genetikai hajlamon át az egészségtelen táplálkozásig.[8]
- Milyen tünetekkel jár? Előfordulhat, hogy valaki tünetmentes miómás beteg, azonban vannak esetek, amikor igen kényelmetlen tüneteket okoz.[9] Nyomhatja a húgyhólyagot, így akár állandósuló vizelési inger is kísérheti vagy húgyúti fertőzés is felléphet tünetként. Sokkal súlyosabb tünet azonban a rendszertelen ciklus, a görcsös fájdalom, illetve az erős vérzés. A mióma ugyanakkor vetélést is okozhat, és képezheti gátját a teherbe esésnek.[10]
- Milyen kezelések léteznek erre a nőgyógyászati betegségre? Ha a mióma tünetekkel jár, akkor az orvos a panaszok súlyossága és a mióma elhelyezkedésétől, méretétől függően dönt a kezelési lehetőségekről.[11] Tehát minden esetben személyre szabott terápiára van szükség, a nőgyógyásszal egyeztetve, továbbá célszerű rendszeresen kontrollra járni, ahol a nőgyógyász hüvelyi ultrahangos ellenőrzést is végez. A kezelőorvos ez alapján dönt a műtéti beavatkozásról vagy a gyógyszeres kezelésről.[12]
PCOS
- Mi ez a betegség? Oldalunkon szintén foglalkoztunk már a policisztás ovárium szindrómával, azaz, ahogyan a legtöbben mozaikszóként ismerik, a PCOS-sel, ami tulajdonképpen egy összetett kórkép. A betegséggel küzdő nők petefészkei a normálisnál nagyobb mennyiségű férfi hormont (androgént) termelnek, ez a folyamat pedig befolyással van a női menstruációs ciklusra, a külső jegyek bizonyos aspektusaira és gyakran a termékenységre is. Miután a szervezet nem tudja előállítani a szabályos, természetes ovulációhoz szükséges hormonokat, ezért a petesejtek nem képesek megérni. Legsúlyosabb következménye, hogy nagymértékben akadályozza a természetes fogantatást, terhesség során pedig rizikófaktort jelenthet. A nők 8-20 százalékát érintheti, illetve az ebben a betegségben szenvedők több mint felénél 40 éves koruk előtt kialakul a 2-es típusú cukorbetegség.[13]
- Milyen tünetekkel jár? A PCOS beazonosítása nem egyszerű, hiszen összetett tünetegyüttes kíséri: rendszertelen menstruációs ciklus, kismedencei fájdalom, nehezen kezelhető, problémás arcbőr, férfias típusú szőrösödés vagy éppen hajhullás, súlygyarapodás, magas vérnyomás, akár inzulinrezisztencia vagy 2-es típusú cukorbetegség.
- Milyen kezelések léteznek erre a nőgyógyászati betegségre? A PCOS közvetlenül nem gyógyítható, viszont jól kezelhető. Életmódváltással sokat javulhat ezen betegséggel küzdő nők állapota:
- egészséges, kiegyensúlyozott étrend, rengeteg gyümölccsel és zöldséggel;
- rendszeres testmozgás;
- a megfelelő testsúly megtartása;
- dohányzás mellőzése.
Petefészek ciszta
- Mi ez a betegség? A petefészek ciszta akkor fordul elő, amikor folyadék halmozódik fel a petefészekben egy vékony membránon belül. A ciszták mérete eltérő: lehetnek borsó nagyságúak, de akár egy narancsnál is nagyobbak - ezeket műtéti úton távolítják el. A legtöbb esetben a ciszták jóindulatúak, de sajnálatos módon kialakulhatnak rosszindulatúak is.[14]
- Milyen tünetekkel jár? A ciszták általában nem okoznak semmilyen tünetet vagy problémát, és a legtöbb esetben tünetmentesen fel is szívódnak.[15] Azonban a havi vérzés rendellenessége vagy elmaradása miatt érdemes ellátogatni a nőgyógyászhoz, mert azt okozhatja ciszta is.[16]
- Milyen kezelések léteznek erre a nőgyógyászati betegségre? Az esetek egy részében tünetmentesen eltűnhet a ciszta, a nagyobb méretű vagy rosszindulatú ciszták esetén van szükség műtéti eljárásra. Annyit tehetünk, hogy gyakran járunk szűrésekre, nőgyógyászati vizsgálatokra.[17]
Ragaszkodj hozzá! tippek
Két nagyon fontos tanácsunk van. Az egyik, hogy figyelj a testedre, és ha bármi szokatlant tapasztalsz, fordulj nőgyógyászodhoz! A másik pedig, hogy ne csak akkor látogass el hozzá, ha valami nincs rendben, vagy úgy érzed, baj van, hanem járj rendszeresen szűrésekre, vizsgálatokra, kontrollra!
[1] https://www.northshore.org/obstetrics-gynecology/conditions/
[2] https://www.webbeteg.hu/cikkek/egeszseges/22226/nogyogyaszati-megbetegedesek
[3] https://www.fme.hu/index.php/a-noi-egeszsegrol/104-nem-kell-fajdalommal-elned
[4] https://www.medicalnewstoday.com/articles/149109
[5]ESHRE endometriosis guidelines
[6] ESHRE endometriosis guidelines; 24. oldal
[7] ESHRE endometriosis guidelines; 30. oldal
[8] https://www.fme.hu/index.php/a-noi-egeszsegrol/96-a-mioma
[9] https://www.medicalnewstoday.com/articles/151405
[10] https://www.webbeteg.hu/cikkek/egeszseges/22226/nogyogyaszati-megbetegedesek
[11] https://www.medicalnewstoday.com/articles/151405
[12] https://www.fme.hu/index.php/a-noi-egeszsegrol/96-a-mioma
[13] https://fertilityart.hu/a-pco-szindroma/
[14] https://www.medicalnewstoday.com/articles/179031
[15] https://www.medicalnewstoday.com/articles/179031
[16] https://www.webbeteg.hu/cikkek/egeszseges/22226/nogyogyaszati-megbetegedesek